Egy napon,Útjelző úgy gondolta,megosztja a Hatalmas Fényes
Igazságot az emberiséggel. És mesélni kezdett:
-Amikor sok-sok szenvedést átél az ember,egyszer csak felragyog benne a végső vágy,hogy elég volt,ideje felébredni,benéz a kövek alá,felnéz az égre,keresni kezdi a kiutat. Ezzel is elszórakozik egy darabig. És leül,egy fa alá,egy kőre, az ágy szélére,elméje üres,ötletei elfáradtak,ül csendesen és arra eszmél: ébren van.
-Ez túl egyszerű....-mormolta hitetlenkedve Ifjú James,mivel fiatalsága ellenére azért sokkal öregebb volt,mint hitte vagy mint mások hitték volna. Ezért is tudott mormogni az orra alatt,de kerek szemekkel nézte már a világot s ez elárulta,roppant idős korát s veleszületett bölcsességét.
-Úgy gondolod? Igazad van,hihetetlenül egyszerű. Azért egyben a legnehezebb is. Mikor felébredsz,azt érzed,a lét elviselhetetlenül egyszerű.
Ez hát a Hatalmas Fényes Igazság gyermekeim.
Aludjatok jól,álmodhatok szépeket.
-Amikor sok-sok szenvedést átél az ember,egyszer csak felragyog benne a végső vágy,hogy elég volt,ideje felébredni,benéz a kövek alá,felnéz az égre,keresni kezdi a kiutat. Ezzel is elszórakozik egy darabig. És leül,egy fa alá,egy kőre, az ágy szélére,elméje üres,ötletei elfáradtak,ül csendesen és arra eszmél: ébren van.
-Ez túl egyszerű....-mormolta hitetlenkedve Ifjú James,mivel fiatalsága ellenére azért sokkal öregebb volt,mint hitte vagy mint mások hitték volna. Ezért is tudott mormogni az orra alatt,de kerek szemekkel nézte már a világot s ez elárulta,roppant idős korát s veleszületett bölcsességét.
-Úgy gondolod? Igazad van,hihetetlenül egyszerű. Azért egyben a legnehezebb is. Mikor felébredsz,azt érzed,a lét elviselhetetlenül egyszerű.
Ez hát a Hatalmas Fényes Igazság gyermekeim.
Aludjatok jól,álmodhatok szépeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése