Ködös reggel után,derűs
nap mosolygott Útjelzőre,aki fát fűrészelt,ugyanis el sem tudott képzelni jobb
időtöltést,mint gyönyörködni a hulló faforgácsban,érezni a vadcseresze utolsó illatát,és ami a legnagyobb örömet
okozta neki ezen a reggelen,a madarak sem szartak a fejére. Máskor sem,de most
nagyon ügyeltek rá.
Szerette ezeket a vidám reggeleket,tengernyi varázslatukkal,zavartalanságukkal,melyek csendjét a fűrész hangja mélyítette egyre jobban.
A forgács hullott,a vadcseresznye ontotta csodás illatát,a gondolatok reggelizni mentek a bokrok alá,a madarak pedig máshová pottyantották véleményüket a világról.
Szerette ezeket a vidám reggeleket,tengernyi varázslatukkal,zavartalanságukkal,melyek csendjét a fűrész hangja mélyítette egyre jobban.
A forgács hullott,a vadcseresznye ontotta csodás illatát,a gondolatok reggelizni mentek a bokrok alá,a madarak pedig máshová pottyantották véleményüket a világról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése