2014. december 8., hétfő

Várakozás

Én mindig vártam
Sorba álltam
Gyerekként
Felnőttként
Néztem a távolba
Utak porába
Kerestem
Kutattam
S mit láttam?

Láttam azt, mit
Mások sosem
Arcokon, lábak nyomán
Siklott tekintetem
Por szitál, míg
Gyullad szemünk
Várunk mindig
Várunk a semmire

Végül mind elmegyünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése