Én mindig vártam
Sorba álltam
Gyerekként
Felnőttként
Néztem a távolba
Utak porába
Kerestem
Kutattam
S mit láttam?
Láttam azt, mit
Láttam azt, mit
Mások sosem
Arcokon, lábak nyomán
Siklott tekintetem
Por szitál, míg
Gyullad szemünk
Várunk mindig
Várunk a semmire
Végül mind elmegyünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése