A panaszkodás

Eckhart Tolle: "A panaszkodás mindig az éppen létező el nem fogadása. Amikor panaszkodsz, áldozattá teszed magad. Változtass hát a helyzeten tettel, vagy szükség esetén mondd el a véleményedet, és lépj ki a helyzetből, vagy fogadd azt el! Minden más őrültség."

Útjelző: Tolle kissé túltolta a biciklit. Kicsi panaszkodás után nézd meg más nézőpontból a dolgaid. Meglátod, ezer és egy jó megoldás dereng fel. Ami sosem segít: alkohol, drogok, öngyilkosság, cigaretta, zabálás, munkamánia.
Egy valamit még ideírok. Az intelligens, alkoholista és / vagy egyéb nárcisztikus pszichopaták roppant körmönfont élettanácsai sem segítenek rajtad. Persze ezt a legnehezebb észrevenni

Tavasztündér: Szepes Mária is azt mondta, hogy a panaszkodás vámpirizál meg mindenféle bűzös-mocsaras akármiket okoz, már nem tudom pontosan idézni, de majd megkeresem..., de az biztos, hogy azóta szép lassan leszoktattam magam arról, hogy pletykáljak és panaszkodjak. Ám mindezek ellenére értem ill. megértem a Te magyarázatodat is.

Útjelző: Ahogy Gautama mondta, kell egy arany középút. A panaszkodás teljes hiánya elfojtáshoz, majd betegségek kialakulásához vezet(het). A folyton panaszkodó embert az ág is húzza, normális társai messze elkerülik. Az ember elmondja bánatát, okosan hallgatva szenvedésmonológját megismerésekre jut(hat) és feloldozást nyer(het).