A mantrázás

A mantra. Divatos napjainkban különböző mantrákat mormolni, holott nagyon komoly hatással bírnak, de hétköznapi szinten is nagy segítséget nyújtanak. Van, aki szerint csak a mantra szüntelen ismétlésével elérhető a megvilágosodás, Isten megtapasztalása. 
Mai napig szívesen emlékszek vissza gyerekkorom előtti néhány évre, mikor 17 évesen katolikus szertartásra ( misére ) jártam vasárnaponként. Akkori barátnőmmel és családjával mentünk, fél órával hamarabb már ott voltunk. Később jöttem rá, mennyivel jobb így a misén részt venni, hallgatni a vénasszonyok imáját (rózsafüzérüket morzsolva mormolták a Mi asszonyunk imát, hangosan, kórusban, tehát mondhatjuk, mantrát ismételgettek, mantráztak).
Segített ráhangolódni a szertartásra, az áhítatra, megérezni az Istent.
A mantrázás, segít ráhangolódni, elcsendesíteni az elmét, figyelmünk kitisztul, érzéseink egy irányba fókuszálódnak.
Amit elfelejtenek közölni általában, a mantrázás során ki tudja, mennyi idő telik el, míg megtapasztaljuk az Istent, az Önvalót. Ezek életek hosszában mérhető idők, míg valamely életben, látszólag hirtelen, hipp-hopp, ott van a megtapasztalás.
Áldott életem során, olyan emberekkel vagyok körbe véve, akik a szellemi fejlődés széles szakaszát lefedik. Egyikük épp csak emberként született, még átsejlik természetén az állati lét. Mások egy ideje emberként léteznek már, ők szimplán hozzák a maguk értetlen, vádaskodó és ellenkező, tagadó formáját. Vannak, akikben felvetődött a kérdés, tényleg van-e valami több is az életben, és találkoztam olyanokkal is, akik ha csak egy pillanatra is, de megtapasztalták az Isten létét, jelenlétét, valóságát. Látható, hogy bár a tanítások szerint minden lény a fény felé halad, szellemi megértésük szintje, eltérő érettséget mutat.
A lexikális tudás, nagy támasz, mankó, segít az eligazodásban. Egy idő után azonban már teher, a bölcs nem hordozza magával könyvtárát, azonban tudja, hol találja adott esetben a szükséges ismereteket, olvasható formában. Nem azért, hogy onnan merítsen, hiszen a bölcs, immár a Forrásból, az Ős Kiáradásból merít, majd merítkezik, végül elmerül benne. Az ifjú emberek számára mutatja, mit olvasson, hol tájékozódjon szellemi érettségének megfelelően.
Mint ahogy az iskolarendszerben is van az általános, majd szakiskola, gimnázium, egyetem és ezeken túl a tapasztalati munka, a kísérletezés, majd eredmények publikálása, mások okulására. Végül pedig, visszatérés az Eredetbe.