2017. február 20., hétfő

Folyó

"A folyók, tudják mi a lényeg: minek rohanni, egyszer úgyis odaérünk."
Micimackó
Két szerzetes ücsörgött a Lét(he) folyó partján. Szemük előtt táncolt a Tavasz, a jégmadarak emléke, és a felszínről visszapendülő napsugarak milliónyi sziporkázása.
- Ráér,mondta halkan a folyó.
"- Ráér, bólogatott békésen a két szerzetes.
- Aztán jön egy olvadás a hegyekből, amire a nyugodt folyók nem voltak felkészülve!!!!! - szólalt meg a fiatalabb.
- Az olvadás tova suhan, hömpölyög, nyomában új nyárfák bontanak gyökért. - mélázott az idősebb.
- Viszont a hirtelen olvadás jól fenékbe taszítja a folyót és jön az áradás.
- Az áradás halakat hoz föntről. Így mondják lent.
- Nem szoktunk folyók "eszével" gondolkodni. Mit érezhet a medrét elhagyni kényszerülő nyugodtan folyó folyó???
- Sokat beszélgettem a folyóval. Belém szeretett. Tudtam, ha belé hatolok, belehalok. Maradtam a parton. "
Hallgattak a szerzetesek. Hallgatott a Tavasz, a jégmadár, még a táncoló napsugarak is, hallgattak,mint nyárfák hallgatnak téli éjszakákon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése