Porlepte szobámban fekve, merengve
Várom egy jobb kor eljövét,
Százados őrült álmomból ébredve
Támad néhány kósza borult elme
Sötét árnya, hasztalan.
A fény gyermeke vagyok s bár elesve
Tűnök ellenségim lába előtt, szét
Szóródva nem leledzem a létbe,
Lámpás vagyok a lét kezébe,
Sorsom kezemben: hatalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése