Mivé lettem, mondd,
Én nem tudom, sóhajom
Árnyékot űz el
SZOMORÚSÁG
13 éve
2014. február 28., péntek
2014. február 24., hétfő
2014. február 17., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Saját versek, kamaszként írt versek ( 20 évvel ezelőtt,ami azóta évről évre több ), kedvenc versekből egy kisebb válogatás, egyperces novellák-tanmesék, haikuk és egyéb japán versformák, valamint Útjelző mondatai, illetve a Bimba ( Tükör ) - upanisad, amely a tanítás mély, titkosnak mondott részét tartalmazza, megértése érett lelkületet kíván.
Saját bloglista
Rendszeres olvasók
Címkék
- 20 évvel ezelőtt (12)
- A Fény harcosának útja (124)
- Bimba-upanisad (1)
- Gyermekvers (1)
- Haiku gyöngyök (747)
- Kedvenc verseim (24)
- Kedvesemnek (41)
- Útjelző mondatok (273)
- Útjelző történetek (143)
Blogarchívum
Magamról
- Musa no Hikari
- Siklós, Baranya, Hungary
- "Aki, s ami vagyok, láthatatlan, lényem, valóm érinthetetlen, a messzeségem korláttalan, élek a tisztaszívűekben." Verseim egyszerűen megszületnek.Érzem, születésük pillanatát, látom növekvésüket s mikor itt az idő, egyszerűen csak írok, írok. Nem vagyok költő, legmélyebb érzéseim születnek világra írásaimban. Verseim 2009 telétől keletkeznek, s ha csak egy embert is megérintenek, boldog vagyok. Múzsám a feleségem, nélküle sosem lettem volna,az aki vagyok, nélküle sosem láttak volna napvilágot verseim.