Uram, segíts! Most oly nehéz élnem!
Alig maradt erőm tovább remélnem…
ha felkelek reggel, mégis hálát adok,
hogy új nap vár, és munkába indulok.
Uram, adj erőt, hogy maradjon hitem
nehézségeimet leküzdenem,
családomnak lehessek támasza,
bajban segítsége, búban vigasza!
Uram, engedd, hogy elcsendesedjek,
félelmeimet ne szítsa a világ!
Templomod csendjében megpihenjek,
Vajon ki ad bocsánatot,
Annak, ki szakadék szélén
Látva állva téged, segítő
Kézzel megtaszít
Vajon kitől kap bocsánatot
Az ki felnevelt téged,
S pusztán jóindulatból, építő
Szavakkal elbutít
Talán megbocsátok neki
Talán megbocsát az Isten
Talán soha én sem, talán soha Ő sem
/szüleimnek ajánlom.../
Áll néma csend,csak az óra jár,
Kősziklaként állok, várok,
Körbe vesz a holt idő, akár tengerár,
Nem teszek mást csak állok,várok.
Vágyom a változást, vajh, merre jár?
Hová lettek az emberek,mások,
Létezésem élet-e, vagy a halál
Gúnyos dalára táncot járok?
Halk szavaim homokszemek, tán
Lesz, ki megfelel, egy látnok
Vagy angyal, de bánom én, a sátán,
Jöjjön, minek jönni kell, állok s várok.
